„Bazdmeg ott van!!!” – avagy kis beszámoló Philadelphiáról és Washingtonról.

Miután sikerült kibuliznunk, hogy a szerződésünk lejártakor egyből elhagyhassuk a tábort, Stacie-hez mentünk a connecticuti Simsburybe. Ott, Stacie egyik barátjához mentünk át „Rock Bandet” játszani, ami a guitar hero nevű játék dobbal, basszusgitárral és énekkel kiegészített változata. Másnap reggel New Yorkba vonatoztunk, ahonnan Phillybe értünk olyan két óra alatt busszal.

A szállást elfoglalva elindultunk a városba, hogy megnézzük a múzeumot (kívülről), ahol Rocky szaladt. Negyven perc várakozás után sikerült egy busszal elmenni oda. Nem voltunk benne biztosak, de úgy rémlett, hogy van valahol Philadelphiaban egy Rocky szobor is. Leszálltunk a buszról és Misák teljesen izgatottan elkiáltotta magát „BAZDMEG ott van!!!” meglátva a szobrot.

Visszafelé gyalog mentünk, és megnéztük a főutca látványosságait. A szállásunk egy kis sikátorban volt, és vele szemben egy disco foglalt helyet, ahol éjfél körül igen megnőtt a feketék és a rendőrök száma. Nem történt semmi különös, gondolom ez ott mindennapi. Korán le akartunk feküdni, mivel másnap reggelre azt terveztük, hogy felkelünk és a hat órás busszal elmegyünk a múzeumhoz „rockkantani” egyet (felvenni, ahogy felfutunk a múzeum lépcsőjén, mint Rocky, aztán ujjongunk:), így fél kettőkor elmentünk aludni a 12 ágyas szobába. Reggel fél hatkor keltünk (mint nyáron szinte végig), ott is voltunk a busz megállóban időben, de mivel az húsz perc után sem jött, így taxival mentünk. Közben kivilágosodott és rengeteg futó volt a lépcsőn. Persze senki nem öltözött fel úgy, mint mi, de szorgosan edzettek. Felvettünk pár snittet, ellőttük a kötelező fotókat, majd mentünk várost nézni.

Sajnos nem volt túl sok időnk, mert délben indult a buszunk Washingtonba, de amit akartunk, azt megnéztük, amiért jöttünk, az összejött.

A hostelben a kicsekkolásnál visszaadtuk az ágyneműt és mondtuk, hogy tiszták, úgyhogy nem kell kimosniuk. Erre a recepciós gyanúsan ránk nézett, majd megkérdezte, hogy miért tiszták. Mondtuk neki, hogy hálózsákban aludtunk. Erre teljesen ijedten elmondta, hogy ezt nem lett volna szabad, és 5 dollárt kéne fizetnünk a szabályok megszegésért. Kérdeztük, hogy mi a probléma a hálózsákkal, mire a válasz az volt, hogy abban bogarak lehetnek. Meg kellett mutatni neki az ágyakat, amiket összefertőztünk majd pánikszerűen leszedte róla a pokrócokat és elvitte a mosókonyhába. Ezután gyorsan leléptünk, nehogy karanténba zárjanak. A busz Washington felé, eleve húsz perc késéssel indult, és a dugó miatt háromnegyed óra késéssel ért oda. Ennek ellenére időben odaértünk a szállásra, ami nagyon családias kis hely. Délután bementünk a városba, ahol megnéztük a főbb látnivalókat. A Kongresszust, a Fehérházat, Washington emlékművet, és rengeteg hatalmas múzeumot (kizárólag az időhiány miatt csak kívülről:).

Holnap lehet, hogy még megnézzük az Arlington temetőt, ahol a Hair végső jelenetét is forgatták. Délután háromkor repülünk Miamiba, ahol három éjszakát leszünk. Igyekszünk jelentkezni minél többször.