Los Angeles

Miamiból a repülőnk késve indult így félő volt, hogy lekéssük a csatlakozó gépet Charlotte-ban. Szerencsére a Charlotte Los Angeles gép is később indult, így nem késtük le és éhen sem haltunk, viszont két órával később értünk LA-ba. A gépen egyébként még innivalót is csak két dolcsiért adtak annak ellenére, hogy felszállás előtt másfél órát ültünk rajta. LAX-ről taxival mentünk a hostelbe, ami ugyan drágáltunk 30 dollárért (akkor még nem is sejtettük, hogy fogunk mi ennél még többet is költeni taxira), de nem akartunk órákat metrózni. A hostelben Eddy hatalmas örömmel fogadott, hiszen ő már délután megérkezett és nem csinált mást, csak nézte a buszokat, hogy melyikkel érkezünk meg.

Első nap Malibu Beachre akartunk menni, de a többi magyar a táborból bejelentkezett egy találkozóra, így velük voltunk Venice Beachen, ami kb 10 percre volt a szállásunktól. Miamiban szenvedett égési sérülések még be sem gyógyultak, amikor megint leégtünk Misákkal (ő nagyon durván), így este annak ellenére is elég nehezen tudtunk elaludni (mindenhol fájt), hogy nagyon fáradtak voltunk.

Második nap úgy döntöttünk a strandot és a napot elkerüljük, így elmentünk a Universal Studioba. Sajnos a jegyeket nem nyomtattuk ki előre, így reggel kellett (így is csak egy hotel recepcióján tudtuk), emiatt viszont csak a kapunyitás után két órával érkeztünk meg (11 körül). Hogy ott mit láttunk, hosszú lenne leírni, meg majd videóval beszámolunk róla, a lényeg, hogy nem olyan volt, mint amit vártunk (inkább vidámpark, mint stúdió-látogatás, de abból a profi fajta), nem volt mindenre időnk, de nagyon jól éreztük magunkat. Este Misák szülinapját, a többi magyarral „ünnepeltük” a parton. Élménybeszámoló szeptember elejére várható személyesen. A lényeg, hogy történt ott minden vicces dolog, ami egy LA-ben ünnepelt 21-dik szülinapon történhet.

Harmadik nap az utazás, de főként a buli fáradalmait ki kellett pihenni, így nem csiáltunk semmit csak döglöttünk és vásárolgattunk. Este azonban elmentünk Ice Motherfuckin’ Cube koncertjére, ami szintén elég élménydús volt. Tudtuk, hogy a koncert Anaheimben lesz, és mivel volt egy ilyen metrómegálló, elmentünk oda. Röpke két óra alatt meg is érkeztünk a rögtön Compton melletti állomásra (Compton a legveszélyesebb „fekete” körzete Los Angelesnek, évente 70-80 gyilkosság történik ott:). Elindultunk valamerre és kérdezgettük az embereket, hol van a Grove of Anaheim, ahol a koncert lesz. Senki nem tudta, de három korunkbeli rossz arcú srác elküldött egy irányba. Gyalogoltunk egy-két blokkot, de mivel lövésünk sem volt ezért megkérdeztünk egy rendőrt, aki a villogó kocsija mellet állt egy pár szintén nem szimpatikus ember társaságában. A rendőr nagyon segítőkész volt, kiderült, hogy nem is rendőr, hanem ranger, ami veszélyesebb melóval jár, így viszont negyven évesen yugdíjba mehet. Mondta nekünk, hogy a hely amit keresünk nem Los Angelesben van, hanem Anaheim nevű közeli városba. Felvilágosított, hogy ez egy veszélyes környék, Long Beach, ami még Comptonná is rosszab, mert sokkal nagyobb. Hívott nekünk egy taxit és megvárta míg az odaér, nehogy addig valami bajunk essen. Mondta, hogy a koncert után lesznek olcsó shuttle buszok Venice Beachre (ott laktunk), így kiszámoltuk, hogy a nálunk lévő pénz körülbelül elég lesz a visszaútra is. Direkt nem hozunk sok pénzt, nehogy kiraboljanak. A taxi 70 dolcsi volt, de legalább megérkeztünk időben. Motozás után bemehettünk a helyre, ahol, mint azt előre sejtettük elég kevés nem fekete bőrű ember volt. Az előzenekarokat lekéstük, de az utánuk következő 20 perces videót háromszor is végignézhettük. Az első sorokban egy páran már a videó láttán annyira izgalomba jöttek, hogy verekedni kezdtek. A 80 perces koncert közben nem történt semmi említésre méltó, azon kívül, hogy harapni lehetett a „fűstöt”. Koncert után kiderült, hogy nincs semmiféle olcsó shuttle Venice Beachre, úgyhogy elmentünk taxit keresni, hogy kössünk egy jó üzletet. Taxit találni sem volt egyszerű, egy végtelenül rendes buszsofőr mondta, hogy elvisz minket egy helyre, ahol tudunk taxit fogni. Mentünk vagy 500 métert az üres buszával, egy buszvégállomásra, ahol utasokatt vett fel. Ezért elkérte a teljes útért fizetendő fejenként három dollárt, majd még volt pofája boravalót kérni. Így bízzon az ember a buszsofőrökben. Kicsit megcsappant büdzsénkkel próbáltunk taxisofőrt keresni, de mindenki kiröhögött, mert Venice Beachre több, mint 100 dollárba kerül az út, nekünk meg összesen volt 36. Végül sikerült kialkudni, hogy az egyik arab taxis elvisz minket 100 dollárért és ketten ottmaradunk a kocsiban, valaki meg felrohan a pénzért. Az út majdnem egy óra volt, és az ár 112 dollár lett volna, de a sofőr tartotta magát az alkuhoz és beérte egy százassal. Kicsit rosszkedvűen mentünk aludni, mert a 42 dolláros koncert közel 110 dollárba került. Sebaj, mondta Eddy is, a lényeg, hogy túléltük, és nem lett semmi bajunk.

.

Negyedik nap átköltöztünk Hollywoodba, a Kodak Theare-rel szembeni hostelbe, ahol a szobában nem volt semmi, csak két emeletes ágy, meg két ventillátor egy-egy vödrön, jah és az ablakot sem lehetett kinyitni, pedig rohadt meleg volt. Megnéztünk egy pár csillagot, meg ezer ugyanolyan cikket áruló szuvenír boltot, mire a srácok is rájöttek, hogy ez egy kicsit uncsi. Este még Misákék elmentek fotókat készíteni a híres Hollywood felirattal (bár én mondtam, hogy gyalog megközelíthetetlen), de sajnos nem jött össze. Pedig reggel még korábban felkeltek egy utolsó próba miatt, de akkor meg köd volt a hegyek között. Nagy izgalommal indultunk el a reptérre ahonnan ment a buszunk (amit vonatként foglaltunk) Las Vegaba. Sajnos kiderült, hogy nem onnan indul (pedig az internetes jegyen az volt), úgyhogy kis híján lekéstük, 3 percen múlott és persze 60 dollárnyi újabb taxizáson. Ráadásul ahonnan indult busz kábé fél órára volt a hostelünktől, mi meg utaztunk másfél órát a reptérre. Újabb hiba volt, hogy nem ellenőriztük le előre, hogy hova kell mennünk. Elhatároztuk, többet nem hibázunk, mindent előre megnézünk. Már tudom nem így történt és sajnos nem minden hanyagságra megoldás a taxizás, persze ezek a hibák csak a pénztárcánkat teszik karcsúbbá, komoly bajunk nem esik.